A neves bolgár politológus és Stephen Holmes, a New York-i Egyetem tanára szerint az orosz elnök azért vágott bele a katonai hadműveletbe, mert rohamosan csökken országa lélekszáma. A szerzők szerint nem véletlen, hogy a támadó egységek annyi gyereket hurcoltak el Ukrajnából.
A New York Times szerint Elon Musk kövér csekkekkel igyekszik befolyásolni az amerikai elnökválasztás eredményét. Putyin és a BRICS-csoport kapcsolatáról ír a FAZ. Harari szerint Izraelben éppen összedől a demokratikus rendszer. A Daily Telegraph kommentárja azt írja, az orosz gazdaság az összeomlás szélére került, ezért Európa nem mondhat le a célzott szankciókról. Az orosz-ukrán háború lezárásának lehetőségeiről ír Ivan Krasztev. Ismét eljöhet az atomerőművek ideje, állítja a Washington Post. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A populista vezető úgy látja, hogy a mélyállam űzte el, így amikor megint a kormányrúdhoz kerül, nem a megbékélés vezeti, hanem hogy visszafizessen – írja Krasztev a Financial Timesban.
Ukrajna egyesítette Európát, Gáza viszont alkalmas arra, hogy megossza, mondja a neves bolgár politikus a Die Weltnek adott interjúban, és ki is fejti ennek bővebb összefüggéseit és lehetséges következményeit.
Az ukránokat csakis azzal lehet területi engedményre rábírni, ha felajánlják nekik az uniós tagságot.
A társadalmak már most a fáradtság jeleit mutatják, és félő, hogy újabb tiltakozások következnek. Összeállnak a gazdasági nehézségek kárvallottjai, az oltás ellenfelei, és azok, akik nem kérnek a bevándorlásból. Ebből még nagy felfordulás lesz, mondta az elismert politológus a Deutsche Wellének.
A kilátások rövidtávon jók a politika fő áramlata számára, mert az emberek nagy része óvatosságot és védelmet igényel. De a szinte a végtelenbe tűnő zárlat és a kötelező oltás folytán fennáll a veszély, hogy a kormányok rosszul ítélik meg a közhangulatot. Többek közt ezt írja Ivan Krasztev bolgár politológus a New York Times-ban.
Ivan Krasztev és Stephen Holmes könyve másképp mutatja meg Orbán Viktor Magyarországát, mint a megszokott nyugati értelmezések, és másképp, mint a Fidesz udvari szerzői. Arra keresi a választ, hogyan jutottunk a Nyugat utánzásától odáig, hogy mára azt állítjuk, mi vagyunk a követendő példa.
